INT. NAPPALI - ESTE
Mira a laptop mellett áll, kezében mutatópálca helyett fakanál. Megvárja, amíg mindkét szülő a megfelelő széken ül, aztán kattint.
Ne oda, apa, az az előadó széke. Oda. Köszönöm. Csináltam diákat. Kilenc van. Kérdések a végén, kérem, benne van a szabályzatban. Az első dia a szabályzat.
Második dia. Ő Gustav. Szárazföldi teknős. Hatvanegy éves, vagyis idősebb, mint ti ketten együtt, ha... nem. Nem, nem idősebb, ezt elszámoltam, a második dián a matekot hagyjuk. Apánál idősebb. Ez a második dia lényege.
Harmadik dia, költségek. Gustav salátát eszik. Salátát most is veszünk. Ebben a családban senki nem eszi meg a salátát. Anya, minden szombaton veszel egy fejet, aztán szétfolyik a fiókban. Így a pénz a kukában végzi. Gustavval Gustavban.
A negyedik dián kis kalap van rajta. Ez nem információ. Ez azért van, hogy megszeressétek.
Ötödik dia. Még negyven évig fog élni. Lehet, hogy ötvenig. Mindkettőtöket túl fog élni. Ez nem fenyegetés, ez egy előny. Ha már nem lesztek, még mindig lesz valamim, ami a tiétek volt. Vagyis. Ami Lindqvist nénié volt. Értitek, hogy értem.
A hatodik diánál kezd egy kicsit sürgős lenni. Lindqvist néni szombaton beköltözik a lánya lakásába, és ahhoz nincs kert, és azt mondta, ha senki nem fogadja be, el kell vinnie 'egy helyre'. Úgy mondta, hogy 'egy helyre', ahogy ti mondtátok a nagypapa autójáról.
A hetedikkel meg a nyolcadikkal akartalak finoman felkészíteni titeket. Átugrom. Kilencedik dia. A kádban van. Fönt. Csütörtök óta. Senki nem vette észre, ami azért elmond valamit erről a családról meg a fürdésről. Víz nincs. Csak saláta. A te salátád, anya. Mondtam, hogy nem ment kárba.
Még ne menjetek fel, alszik. Én tartom az ajtót. Csendben menjetek be, és úgy köszönjetek neki, mintha már igent mondtatok volna.